Vi presento la mia aula scolastica
Ogni anno cambiamo aula e ogni anno la nostra è sempre la più
brutta di tutte. Il mio maestro ci ha detto che la colpa è
sua, anche se lui non ci può far niente. Lui ci dice tutto
a noi, non ha segreti, e ce l'ha detto perchè la colpa e sua.
Lui ci ha detto che a inizio d’anno, quando si assegnano le
aule, scoppia l’inferno tra i maestri. Ognuno vuole l’aula
più bella e più nuova, soprattutto le maestre vecchie.
Si bisticciano, litigano, si tirano le secce¹. Il mio maestro
pensa che loro sono tutti barbari, e non trase in mezzo². Allora,
quando vedono che lui non dice niente per lui stesso, lo pigliano
per fesso (scusate la parola) e gli danno sempre l’aula più
fetente.
In prima io ero troppo piccolo, e non mi ricordo che ci mancava; in
seconda i termosifoni non scaldavano e noi ci puzzavamo dal freddo³;
in terza mi ricordo che ci spostavano sempre e non trovavamo pace;
in quarta l’armadietto era fracito e uscivano gli scarrafoni
per dentro; in quinta, che è quest’anno, abbiamo le sedioline
dei piccolini.
La mia aula è sempre sporca: non spazzano, non lavano, i cestini
rimangono sempre pieni. I bidelli sono tutti della camorra e non vogliono
far niente. Il direttore li grida e quelli gli bucano le ruote.
Fa bene il mio maestro che se ne vuole andare al nord. Io da grande
me ne andrò proprio al Polo Nord!
¹ Si lanciano maledizioni, si fanno il malocchio.
² Non entra nella discussione.
³ Morivamo di freddo.
|
Bemutatom a tantermemet
Minden évben tantermet cserélünk és minden
évben az összes közül a miénk a legrondább.
A tanítóm megmondta, hogy az õ hibája,
akkor is, ha õ nem tud semmit sem tenni ellene. Mindent elmond
nekünk, nincsenek titkai és elmondta miért az õ
hibája.
Azt mondta nekünk, hogy az év elején, amikor kijelölik
a tantermeket, kitör a háború a tanítók
között. Mindegyikük a legszebb és legújabb
tantermet akarja, legfõképpen az öreg tanítónõk.
Mérgelõdnek, veszekednek, átkot, rontást
küldenek egymásra. A tanítóm úgy
gondolja, hogy mindegyikük barbár, és nem kapcsolódik
bele. Akkor, amikor látják, hogy nem mond semmit a maga
érdekében, akkor hülyének nézik (bocsánat
a szóért) és neki adják a legocsmányabb
termet.
Elsõben túl kicsi voltam és nem emlékszem,
hogy mi hiányzott; másodikban a fûtõtestek
nem melegítettek és majd megfagytunk; harmadikban meg
arra emlékszem, hogy mindig költöztettek minket és
nem volt nyugtunk; negyedikben a szekrény rohadt volt és
csótányok jöttek belõle a terembe; ötödikben,
ami ebben az évben van, a kicsik székeit kaptuk.
A tantermem mindig koszos: nem söpörnek, nem mosnak fel,
a szemetes mindig tele van. A pedellusok mind a camorra tagjai és
semmit sem akarnak csinálni. Az igazgató kiabál
velük, azok meg kiszúrják az autója kerekét.
Jól teszi az én tanítóm, hogy északra
akar menni. Én amikor megnövök, egyenesen az Északi
Sarkra megyek!
|