Stai per lasciare la scuola elementare.
Rievoca brevemente le impressioni,
le persone, i fatti più salienti

A me non mi sembra vero che io sto per lasciare la scuola elementare, mi sembra come un sognio. Perché sono entrato piccolo ed esco grande, e quando lascerò la scuola media io uscirò ancora più grande.
   Quando andavo alla prima piangevo sempre, perché ero piccolo, ma poi alla quinta non ho pianto più.
   Io ho conosciuto tanti amici a scuola e spero di rivederli in prima media, se loro saranno promossi.
   Della scuola elementare le cose più belle sono state:
   Primo) il mio maestro, che non me lo dimenticherò mai più, anche quando morirà,
   Secondo) i miei amici, tranne uno,
   Terzo) le gite.
   La gita più bella che abbiamo fatto è stata alle Catacombe, che Gennaro non si trovava più e io pensavo che i morti se l’erano pigliato, e noi ridevamo che non ce la facevamo più.
   Poi mi ricordo la visita medica che trovò i pidocchi in testa a Rosetta.
   Io spero che Nicola diventa un po più secco, altrimenti scoppia!
   Mi ricordo la fotografia della quarta che Antonio mi mise le corne in testa!
   La cosa più brutta della scuola elementare è quando piove, che le mamme per paura che il figlio si bagnia corrono cogli ombrelli e ti scamazzano.¹
   Io spero che alla scuola media non mi scamazzeranno più...

¹ Ti calpestano.

Nemsokára végzel az alsó tagozaton.
Emlékezz vissza röviden az élményeidre,
az emberekre, a legérdekesebb eseményekre

Nekem tisztára hihetetlennek tûnik, hogy nemsokára végzek az alsó tagozaton, olyan, mint egy állom. Azért, mert kicsiként jöttem és nagyként megyek el, és amikor elhagyom a felsõ tagozatot, még nagyobbként megyek el.
   Mikor az elsõbe mentem, mindig sírtam, mert kicsi voltam, de aztán ötödikben már nem sírtam.
   Az iskolában sok barátra leltem, és remélem a felsõ tagozat elsõ osztályában viszontlátom õket, ha átmennek.
   Az alsó tagozat legszebb dolgai ezek voltak:
   Elsõ) a tanítóm, akit soha nem fogok elfelejteni, még ha meghal, akkor sem,
   Második) a barátaim, egy kivételével,
   Harmadik) a kirándulások.
   A legszebb kirándulás, amit tettünk az a Katakombáknál volt, az, hogy Gennarót nem lehetett megtalálni, és én azt hittem, a halottak vitték el, és alig bírtuk a röhögéstõl.
   Aztán emlékszem az orvosi vizsgálatra, amikor tetûket találtak Rosetta fején.
   Remélem, hogy Nicola kicsit megsoványkodik, különben kidurran!
   Emlékszem a negyedikes fényképre, ahol Antonio szamárfület mutatott mögöttem!
   Alsó tagozatban a legrosszabb dolog az, amikor esik, mert az anyukák féltésbõl, nehogy a fiuk megázzon, rohannak az esernyõkkel és eltaposnak.
   Remélem, felsõ tagozaton nem taposnak el többet…