Sei mai stato in un ospedale?
Quali le tue impressioni ed emozioni?

Io non sono mai stato in un ospedale per me, dico per me. Però ci sono stato per un altro, che è mia madre. Mia madre si era sentita male la notte alla pancia d’estate. Allora diceva aiuto, aiuto, ma mio padre non sapeva guidare e nel palazzo non c’era un’anima viva. Allora mio padre andava avanti e indietro per la casa e non sapeva che doveva fare. Allora gli venne l’idea di telefonare a un ospedale di Napoli per far venire l’ambulanza, ma il primo ospedale disse che non cen’ erano; allora mio padre telefonò al secondo ospedale e pure quello non cen’ erano. E quando lui gridava come un pazzo per la rabbia, quelli dissero chiamate un’ambulanza privata. Gli ospedali di Napoli sono abbacchiati¹ con la Camorra. Lo ha detto Canale 21. Loro fanno finta che non ci sono ambulanze, per far chiamare quelle private, che si prendono i milioni per trasportare uno che sta morendo!
   Allora noi non li possiamo cacciare i milioni, e mio padre scese sulla strada e gridava come un pazzo a chi lo sentiva. Uno si affacciò che stava difronte, e disse che non vi preoccupate l’accompagno io. Quello era Mezarecchia il contrabbandiere, ma fu buono lo stesso.
   Allora accompagnò a mamma al Caldalelli. Ci stavo pure io. Al Caldalelli tutti quanti andavano piano piano a fare le domande, e mia madre teneva i serpenti nella pancia dal dolore. Allora Mezarecchia disse: «Cià facit o nun cià facit sta maronn e srenga a signor? O aspttat ca mor?».²
   E gliela fecero.
   Però posti non ce n’erano, e la misero nel corridoio con l’ago dentro.
   Io poi l’andai a trovare per una settimana. Al Caldalelli è tutto sporco, non lavano, gli scarrafoni sui letti alla notte! Alla notte le infermiere fottono!
   Ma la cosa più brutta è una suora, che tutti tremavano quando camminava. Mio padre disse se la incontro in mezzo alla strada la butto sotto con tutto che non so guidare!
   Al Caldalelli è meglio morire.

¹ in combutta
² La fate o non la fate quest’accidente d’iniezione alla signora o aspettate che muoia?

Voltál már kórházban?
Milyenek a benyomásaid, érzéseid?

Én még sosem voltam kórházban miattam, szóval miattam. De egy más miatt voltam, aki az édesanyám. Az édesanyám rosszul érezte magát nyáron éjszaka megfájdult a hasa. Akkor azt mondta, segítség, segítség, de az édesapám nem tudott vezetni és az épületben nem volt egy lélek sem. Akkor az édesapám fel-alá járkált a házban és nem tudta, mit csináljon. Akkor az az ötlete támadt, hogy felhív egy nápolyi kórházat, hogy mentõt hívjon, de az elsõ kórház azt mondta, hogy neki nincsennek; akkor az édesapám felhívta a második kórházat, de azoknak sevolt. És amikor mérgében úgy üvöltött, mint egy õrült, azok azt mondták, hívjon egy magánmentõt. A nápolyi kórházak bratyiban vannak a Camorrával. A Canale 21 tévé mondta. Úgy tesznek, mintha nem lennének mentõautóik, azért, hogy a magánmentõket hívják, akik milliókat vágnak zsebre egy haldokló beteg szállításáért!
   Hát mi nem tudunk milliókat elõhalászni, és az édesapám lement az utcára és úgy üvöltött, mint egy õrült annak, aki hallotta. Egyik kinézett a szemközti ablakból, és azt mondta, ne aggódjon, majd én elviszem. A Féfülû volt az, aki csempész, de akkor is rendes volt.
   Akkor elvitte anyut a Caldalellibe. Én is ott voltam. A Caldalelliben mindenki szép lassan kérdezgetni kezdte, és az anyukám majd megõrült a hasfájástól. Akkor a Féfülû azt mondta: «Há az isten szerelmére beaggya vagy nem adja aggya be azt az inyekciót ennek az asszonynak? Vagy megvárja, míg meghal?».
   És beadták neki.
   De hely, az nem volt, és kirakták a folyosóra úgy, hogy benne hagyták a tût.
   Én aztán egy hétig jártam be látogatni. A Caldalelliben minden koszos, nem mosnak, a svábbogarak az ágyakon éjszaka! Éjszaka az ápolónõk szórakoznak!
   De a legrondább dolog az egy nõvér, mindenki remegett, amikor járkált. Az édesapám azt mondta, ha összetalálkozom vele az utca közepén, elgyúrom még akkor is, hiába nem tudok vezetni!
   A Caldalelliben jobb meghalni.